Kategória : Témakörök

 

Párkapcsolat

 

Az emberi élet elképzelhetetlen társas kapcsolatok nélkül. Már a születés pillanatában érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, tartozunk valakihez, hiszen körül vesz minket a „külvilág” és az abból érkező ingerek.

Az ember, társas lény, szüksége van kapcsolatokra, hogy teljesnek érezze magát.  Igényünk van a szeretetre, bizalomra, biztonságra, önmegvalósításra, melyet közvetlen, vagy közvetett úton a környezetünktől kapunk meg.

Az életünk során, ahogy telik az idő úgy találkozunk különböző emberekkel, sorsokkal. Alakulnak társas kapcsolataink, változnak vágyaink, és érzéseink. Az idő múlásával meg tanulunk rangsorolni, választani, és döntéseket hozni, de a vágy, hogy ne maradjunk, egyedül a nagyvilágban megmarad. Áhítjuk, hogy megtaláljuk a társat, akivel leéljük az életünket. A párkapcsolataink kialakítását befolyásolják érzelmeink, egyéni igényeink, társadalmi, anyagi elképzeléseink, tapasztalataink. Ugyanakkor nem feledhetjük el a pillanatdöntő erejét – a jó időben jó helyen való tartózkodást, a meglátni és megszeretni elvet.

A párkapcsolatok kezdetén nincsenek lehetetlenek, átugorhatatlan akadályok, a rossz tulajdonságok, még ha azok sokszor szembetűnők is, elhalványulnak, vagy paradox módon dicsőíthető, megbecsülendő jellemvonásként értékelődnek. A féltékenység elfogadható „hiszen így még soha senki sem szertett” az agresszivitás az erőszak egyszerű védelmi funkció „miért bámul, ha, látja, hozzá tartozom” – egyszóval a rózsaszín köd beburkolja a világot. A szerelem vágyáért sokszor bármire képesek vagyunk. Szembe fordulunk szüleinkkel, barátainkkal, időt nem kímélve törtetünk, földrajzi határokat lépünk át, mert azt gondoljuk megtaláltuk a másik felünket.

A mi érzés fokozása az a társulás, ami létrejön két ember között, akik egy háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben folyamatos, mindennapi kapcsolatban állunk egymással, házasság vagy élettársi kapcsolat formájában, a családjogi törvényben (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről., /IV. könyv a Családjog/) megfogalmazottak szerint, az együttéléssel, járó jogokkal és kötelezettségekkel. Voltaképpen ennek során születik meg a család.

A család egyik alap funkciója a társadalom újra termelése, vagyis a gyermeknemzés, a gyermekszületés.

Párkapcsolati válság

A kapcsolatok idővel alakulnak, mint ahogy a napok is változnak.

Az idő multával a köd elszáll és maradnak a szürke mindennapok, a megszokott rutincselekmények, a mindennapi gondok, amelyek nagyon keményen formálják az érzelmeket is.

A kapcsolat alanyainak igényei változnak, mind a két fél többet, jobbat szeretne. Az elképzelések, vélemények mássága folyamatos konfrontációt eredményez, ami miatt ütközések alakulnak ki vélemények és elképzelések terén. Egyre több lehet a vita, amelyek megoldás nélkül komoly konfliktusokat gerjesztenek. A meg nem oldott problémák folyamatos veszekedéseket okoznak, a veszekedésekből viszály lesz, amelyek harcként realizálódnak. A megromlott légkör következménye, pedig a kitörési vágy, a válás szándéka.

A szándék kialakulása nem egy pillanatok alatt elhatározott döntés, hanem egy váltság folyamat, amely napról napra alakul ki a felekben, de az egyik érintettben mindenképp.

Szakítás, válás

Beszélnünk kell arról, hogy van úgynevezett jó válás, amely egy közös megegyezést takar, amikor is az érintettek azonos elvek alapján osztoznak a házasság alatt szerzett javakban, és kollektív egyességet kötnek a házasélet ideje alatt született gyermek, vagy gyermekek elhelyezéséről, további életéről.

A jó válás ellentéte a rossz válás, amikor is az egyik fél akadályozza a békés megegyezést, nem kíván egyező akaratnyilvánításra lépni. Elképzelései a lehető legtávolabb helyezkednek el a másik oldalon állóétól.  Saját, esetleg mások által befolyásolt ideákhoz ragaszkodik, azoktól nem képes, illetőleg nem akar eltérni, és szabályszerű háborút vív. A korábbi összetűzések fokozódnak, előtérbe kerül a másik okolása, hibáztatása, miközben elmarad az önvizsgálat.

A perek során számtalan esetben tisztességtelen eszközökhöz nyúlnak a felek. A trágár szavak használatán felül megalázzák a másikat, bemocskolják, aláássák jó hírnevét, amit gyakran a jog egyéb eszközeinek bevonásával igyekszenek még inkább elérni.

Nem ritkán megalapozatlan, a valóságnak nem megfelelő kitalált fals történetekkel állnak elő, melynek tisztázása más peres vagy rendőrségi eljárás keretei közt történik.

Egymás elleni „szellemharc”

  • kölcsönös feljelentések (több esetben kitalált, nem valósághű történetek)
  • egymás megalázása, szidalmazása (becsületsértés, tettleges becsületsértés)
  • tettlegesség – eleinte – lakásban, udvaron, később nem riadnak vissza a külső szemlélők előtt történő hangoskodástól, tettlegességtől (könnyű és súlyos testi sértések)
  • a másik féllel való folyamatos kapcsolatra törekvés telefonon, személyesen való keresés, eleinte kérés, későbbiekben fenyegetés) mellyel mindennapjaiba önkényes beavatkozik (zaklatás)
  • tulajdontárgyak megrongálása
  • gyermektartás díj nem meg fizetése
  • gyermekelhelyezés önkényes megváltoztatása
  • kiskorú veszélyeztetése

Ezeknek az eseménysoroknak a szerepe sorsdöntő, mert számos esetben érintik a gyermeket, akit mint eszközt használnak fel a másik bosszantására, és figyelmen kívül hagyják azt, hogy egy emberről van szó, nem egy tulajdontárgyról, amelyet birtokolni lehet. A gyermekért folyó rivalizációs harc során a vetélkedő szülők potenciális áldozatot teremtenek a gyermekükből.

A válás egy krízis állapot, amelyet a gyermek a szülőkkel együtt él meg. Hiszen lát, hall, és tapasztal. Nem tud eltávolodni, alanyává válik a szülők befolyásolásának, megvesztegetésének, sőt nem ritkán fenyegetőzéseiknek is. Nem tud függetlenedni, miközben elhagyatottan küzd a tragédia feldolgozásán. (a válás, szakítás a szülők szétköltözése, az egyik szülővel történő kapcsolat megszakadása – gyászreakcióhoz hasonló)

A válásnak a gyermekre gyakorolt hatása a házasságbomlás egész problémakörének levitatottabb része. A Polgári Törvénykönyv Családjogi könyvében megfogalmazottak szerint, a gyermek elhelyezéséről első sorban a szülők döntenek. Amennyiben a felek a fentiekben megállapodni nem tudnak, mert kíméletlen harcukra összpontosítanak, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a gyermek élete, életének minősége a tét, a bíróság, mint semleges fél, az optimális megoldás megtalálása érdekében lefolytatja a bizonyítási eljárását. Az eljárás középpontjában annak a környezetnek a megtalálása a cél, ahol a gyermek ideálisan tud fejlődni testi, lelki, pszichés szempontokból egyaránt. Ahol megkapja a megfelelő gondozást, gondoskodást, és nincs kitéve olyan támadásoknak, amelyek visszafordíthatatlan károkat okozna.

A bizonyítási eljárás tényfeltárás

A folyamat nem egyszerű, idő igényes, némely per akár évekig is elhúzódhat

- személyes meghallgatások

- szakértő útján történő meghallgatások

- szakvélemények beszerzése (orvosi, pszichológiai, stb.)

- tanúk meghallgatása

- oktatást, nevelést végző intézmények megkeresése, jellemzések beszerzése

Az eljárás középpontjában annak a környezetnek a megtalálása a cél, ahol a gyermek ideálisan tud fejlődni testi, lelki, pszichés szempontokból egyaránt. Ahol megkapja a megfelelő gondozást, gondoskodást, és nincs kitéve olyan támadásoknak, amelyek visszafordíthatatlan károkat okoznak.